Kávé eredete és kávé eredet mítosza

Kulturális szempontból a kávé az etióp és jemeni történelem jelentős része. Ez a kulturális kávé eredete jelentőség már 14 évszázadra nyúlik vissza. Ekkor fedezték fel (vagy nem) a kávét Jemenben (vagy Etiópiában … attól függően, hogy kiket kérdeznek). Az, hogy a kávé eredete és kávét először Etiópiában, vagy Jemenben használták-e, vita tárgya. Minden országnak megvannak a maga mítoszai, legendái és tényei az ital eredetéről.

Kávé eredete – Etiópia kávé eredetű mítosza

A kávé eredete legnépszerűbb legendája Etiópiában általában így szól:

6 mítosz a vegetáriánus étrendről

Egy napon az abesszin kolostor közelében, egy felvidéki területen Kaldi nevű kaffai kecskepásztor terelte kecskéit. A kecskék ugrálni kezdtek – szinte táncoltak – és hangosan, ami furcsa viselkedés volt a falkája számára. Kaldi megállapította, hogy egy kis cserje (vagy egyes legendák szerint cserje fürt) okozza az izgalmat. Kaldi úgy döntött, hogy kipróbálja az élénkpiros bogyókat, és érezte a kávécseresznye energizáló hatását.

Csodálkozva ezen a felfedezésen, a kecskepásztor megtöltötte zsebeit, és rohant haza, hogy elmondja feleségének. A leletet „elküldött mennynek” nevezte, és azt tanácsolta Kaldinak, hogy ossza meg a bogyókat a szerzetesekkel.

Kaldi nem fogadta a legmelegebb fogadtatást a kolostorban. Az egyik szerzetes kávébabját „az ördög munkájának” nevezte, és a tűzbe dobta. A legenda szerint a pörkölt babból áradó aroma felkeltette a szerzetesek figyelmét. Miután levette a babot a tűzről, és összetörte őket a parázs oltása érdekében, megpróbálta megőrizni őket egy forró vízzel töltött ebben.

Ennek az újonnan főzött kávénak olyan aromája volt, amely még több szerzetest vonzott. Miután kipróbálták, maguk is megtapasztalták a felemelő hatásokat. Megfogadták, hogy naponta isznak vallási áhítatuk segítésére és az imák alatt ébren tartják őket.

Etióp kávé története

Ez a kávé eredete és legenda csak 1671-ben jelent meg írásban, és a legtöbb beszámoló Kaldit 850-re datálja, így nehéz megmondani, mennyi az igazság és a mítosz. Kaldi története valóban egybeesik azzal a közhiedelemmel, hogy a kávé termesztése Etiópiában kezdődött a 9. században (a jemeni származás egy korábbi dátumra utal).

Ezenkívül Kaffa kecske legendája azt sugallja, hogy a kávé stimuláló és ital lehetőségeit egyetlen nap alatt fedezték fel. Kávé eredete történészek azonban úgy gondolják, hogy a kávét ezt megelőzően évszázadok óta stimulánsként rágták. Úgy gondolják, hogy az őrölt babot sűrű pasztába keverték ghível (derített vajjal) vagy állati zsírral, majd kis golyókká tekerték. Ez hasznos energiaforrás lett volna hosszú, fáradságos utakon.

Egyes történészek úgy vélik továbbá, hogy a kávébab rágásának szokását (magával a kávéval együtt) a rabszolgává vált szudánok hozták Kaffából Harrarba és Arábiába. Állítólag a rabszolgasorba vet szudániak az etiópiai Galla törzsből vették át a szokást. Kaffa és Sidamo egyes területein megmarad az a hagyomány, hogy az őrölt kávét ghíben fogyasztják. Kaffában egyesek olvasztott ghí-t is adnak a főzött kávéhoz, hogy extra ízt és táplálékilag sűrűbbé tegyék.

A 10. század körül több őslakos etióp törzs kávét evett valami hasonló zabkásához. Fokozatosan fogyott a kávéfogyasztás, és a bab egyre inkább ital néven vált ismertté. A kávécseresznyét egyes törzsek egyfajta borrá erjesztették, míg mások pörkölték, őrölték és főzték a babot.

A kávéfőzés szokása a legelterjedtebb formává vált, és másutt elterjedt. Amikor a 13. század folyamán elterjedt az iszlám világában, a kávét erősebben és intenzívebben főzték, hasonlóan a gyógynövényes főzetekhez. Ebben a formában erős gyógyszerként és hatalmas imádságként tisztelték. Az etióp kávé, a török ​​kávé és a görög kávé folytatja a kávé forralás ezen hagyományait.

Kávé eredete – Jemen kávé eredetű mítoszai

Jemen is van egy vagy több kávé eredetű mítosz, valamint megalapozott részesedése van az ital tényleges történetében. Az első jemeni kávé eredete és legenda meglehetősen alapvető a Kaldi-mítoszhoz képest. Érdekes fordulatban azonban Etiópiának tulajdonítja a kávé eredetét:

A jemeni szufi misztikus, Ghothul Akbar Nooruddin Abu al-Hasan al-Shadhili Etiópián utazott, feltehetően spirituális kérdésekben. Találkozott néhány nagyon energikus madárral, akik a zsemle (másutt kávé növényként ismert) növény gyümölcsét ették. Elfáradt az útjától, úgy döntött, hogy kipróbálja magának ezeket a bogyókat, és úgy találta, hogy energikus állapotot produkálnak benne is.

A második jemeni kávé

A második jemeni kávé eredete mítosz azt állítja, hogy a kávé Jemenből származik. A történet középpontjában Omar sejk, orvos pap és a jemeni Mochából származó Abou’l Hasan Schadheli sejk híve áll, akit egy sivatagi barlangba száműztek az Ousab-hegy közelében.

Az egyik változat szerint ez a száműzetés valamiféle erkölcsi vétket ért. Egy másik változat szerint Omarot azért száműzték, mert orvost gyakorolt ​​a hercegnőn, nem pedig az urán – aki a halálos ágyán volt. Meggyógyítása után úgy döntött, hogy „megtartja” (értelmezze ezt tetszés szerint), és a király büntetésül száműzte.

Némi száműzetés után és az éhezés küszöbén Omar megtalálta a kávéfőző vörös bogyóit és megpróbálta megenni őket. A történet egyik változata azt mondja, hogy egy madár hozott egy ágat kávé cseresznyével, miután kétségbeesetten kiáltott gazdája, Schadheli útmutatására.

Úgy találta azonban, hogy túl keserűek ahhoz, hogy nyersen fogyasszák. Remélve, hogy eltávolítja keserűségüket, a bogyókat a tűzbe dobta. Ez az alapvető „pörkölési” technika megkeményítette a bogyókat, így alkalmatlanná váltak rágásra. Ezután Omar kísérletet hajtott újra. Amint a sült bogyók fölforrtak, észrevette az egyre barnább folyadék kellemes aromáját, és úgy döntött, hogy a bab helyett megeszi ezt a főzetet. Úgy találta, hogy az ital élénkítő, és megosztotta meseit másokkal.

A történet egy másik változatában Omar finomnak találta a nyers babot, és úgy döntött, hogy levest készít belőlük. Amikor a pörkölt kávé cseresznyét eltávolították, a „leves” valami olyanná vált, amely nagyon hasonlít az italra, amelyet kávé néven ismerünk.

Omar élénkítő italának története gyorsan eljutott szülővárosába, Mocha-ba. Száműzetését feloldották, és megparancsolták neki, hogy a felfedezett bogyókkal térjen haza. Visszatérve Mochába, megosztotta a kávébabot és a kávé italokat másokkal, akik úgy találták, hogy ez sok betegséget „meggyógyított”. Nem sokáig üdvözölték a kávét, mint csodaszert, Omarot pedig mint szentet. Kolostort építettek Mochában Omár tiszteletére.

Kávé eredete – Jemen kávé története

Habár a kávé történelméről számos beszámoló található a IX. Században és annál korábbi időkben, a kávéházzal való kölcsönhatásban az emberek legkorábbi hiteles bizonyítéka a 15. század közepéről kávé eredete származik. Ekkor fogyasztották a jemeni szúfi kolostorokban. A szerzetesek ittak, hogy éberek maradjanak éjszakai áhítatok és hosszú órás imájuk során.

Általában azonban úgy gondolják, hogy a kávébabot eredetileg Etiópiából exportálták Jemenbe. Később a jemeni kereskedők visszahozták kávéházukat otthonukba, és ott kezdték termeszteni őket.

Jemenből ered a „mokka” kifejezés is. Míg manapság leggyakrabban csokoládé ízű kávé italokkal társítják, például a mokka latte-val, eredetileg a jemeni Vörös-tenger partján fekvő Mocha városára utalt. A Mocha kávébab stílusának egyik fő kereskedelmi központja volt – ez a fajta a kávé jellegzetes íze miatt dicséretes -, és egyesek úgy vélik, hogy Marco Polo kávébabot vásárolt ott útjai során. Csak a 17. században terjedt el a kávé (és a „moka” helytelen elnevezése) ismerete Európában.

További cikkek

Nővény és kert
Mai hírek friss
Apró-Nokedli.eu