Osteoarthritis okai tünetei

Az ízületi gyulladás egy általános kifejezés, amely az ízületek gyulladását jelenti. Az ízületi gyulladás, az úgynevezett kopás- és elszakadási ízületi gyulladás az artritisz leggyakoribb típusa. Ez az ízületek porcjának lebontásával jár, és a test szinte minden ízületében előfordulhat. Általában a csípő, térd és gerinc súlytartó ízületeiben fordul elő. Ujjait, hüvelykujját, nyakát és a nagy lábujjat is érinti.

Osteoarthritis – más néven OA – általában csak a többi ízületet érinti, kivéve, ha korábbi sérülés, túlzott stressz vagy a porc mögöttes rendellenessége jár.

A porc szilárd, gumiszerű anyag, amely a csontok végét a normál ízületekben takarja le. Fő funkciója az ízületek súrlódásának csökkentése és “lengéscsillapító”. A normális porc sokk-elnyelő tulajdonsága annak köszönhető, hogy összenyomva (összelapítva vagy összepréselve) megváltoztatja az alakját.

Az osteoarthritis miatt az ízületi porc merevül és elveszíti rugalmasságát, ezáltal hajlamosabbá válni a károsodásokra. Az idő múlásával a porc bizonyos területeken elhasználódhat, ez jelentősen csökkenti a lengéscsillapító képességét. A porc romlásával az inak és a szalagok nyújtódnak, fájdalmat okozva. Ha az állapot romlik, a csontok dörzsölhetik egymást.

Az osteoarthritis becslések szerint 27 millió amerikai szenved. A betegség kialakulásának esélye az életkorral növekszik. A legtöbb 60 évesnél idősebb ember bizonyos fokig oszteoartritiszben szenved, de annak súlyossága változik. Még a 20 és 30 évesek is kaphatnak osteoarthritist, bár ennek oka gyakran van, például ízületi sérülés vagy ismételt ízületi stressz a túlzott használat miatt. Az 50 év feletti embereknél több nő, mint a férfiak szenvednek osteoarthritisben.

Milyen tünetei vannak az osteoarthritisnek?

Az osteoarthritis tünetei leggyakrabban fokozatosan alakulnak ki, ideértve:

  • Ízületi fájdalom és fájdalom, különösen mozgással
  • Fájdalom túlzott használat vagy hosszú inaktivitás után
  • Merevség pihenőidő után
  • Csontos megnagyobbodások az ujjak középső és végízületeiben (amelyek fájdalmasak is lehetnek)
  • Ízületi duzzanat

Mi okozza az osteoarthritist?

Számos tényező növeli az egyének osteoarthritis kialakulásának esélyét. Ezek tartalmazzák:

  • Átöröklés. Néhány embernek a porc előállításáért felelős egyik gén örökletes hibája van. Ez hibás porcot okoz, ami az ízületek gyorsabb romlásához vezet. Az ízületi rendellenességekkel született embereknél nagyobb valószínűséggel alakul ki osteoarthritis, és azoknál, akik gerinc rendellenességgel (például skoliozis vagy a gerinc görbülete) születtek, nagyobb valószínűséggel alakul ki a gerinc osteoarthritis.
  • Elhízás. Az elhízás növeli a térd, csípő és gerinc osteoarthritis kockázatát. Az ideális súly fenntartása vagy a túlsúly elvesztése segíthet megakadályozni ezeknek a területeknek az osteoarthritist vagy csökkentheti az előrehaladás mértékét, mihelyt az osteoarthritis kialakul.
  • Sérülés. A sérülések hozzájárulnak az osteoarthritis kialakulásához. Például a térdrel kapcsolatos sérülésekkel küzdő sportolóknak nagyobb a kockázata a térd osteoarthritis kialakulásának. Ezen túlmenően az emberek, akik súlyos hátsérülést szenvedtek, hajlamosak lehetnek a gerinc osteoarthritisének kialakulására. Azoknak az embereknek, akiknek egy csontja egy ízület közelében törött, hajlamosak az osteoarthritis kialakulására az ízületben.
  • Közös túlhasználat. Bizonyos ízületek túlzott használata növeli az osteoarthritis kialakulásának kockázatát. Például a térd ismételt hajlítását igénylő munkáknál fokozott a térd osteoarthritis kialakulásának kockázata.
  • Egyéb betegségek. A rheumatoid arthritisben szenvedő betegek, az artritisz második leggyakoribb típusa, nagyobb valószínűséggel alakulnak ki osteoarthritis. Ezenkívül bizonyos ritka állapotok, például a vas túlterhelése vagy a túlzott növekedési hormon növeli az OA kialakulásának esélyét.

Hogyan diagnosztizálják az osteoarthritist?

Az osteoarthritis diagnosztizálása a következő tényezők kombinációján alapul:

  • A tünetek leírása
  • A fájdalom helye és formája
  • Fizikai vizsgálat
  • Röntgensugarak

Orvosa röntgenfelvételeket használhat a diagnózis megerősítésére és annak ellenőrzésére, hogy nincs-e más típusú artritisz. A röntgen azt mutatja, hogy mennyi ízületi károsodás történt. MRI-re lehet szükség az ízület és a környező szövetek jobb megismeréséhez, ha a röntgen eredmények egyértelműen nem mutatják az ízületi gyulladást vagy más állapotot.

Időnként vérvizsgálatokat kell végezni annak meghatározására, hogy van-e más típusú artritisz.

Ha folyadék halmozódott fel az ízületekben, orvosa eltávolíthatja a folyadék egy részét (az úgynevezett ízületi aspirációt) mikroszkóp alatt történő vizsgálat céljából, hogy kizárja a többi betegséget.

A webhelyen található egyéb anyagok tartalom csak tájékoztató jellegűek. A Tartalom nem célja, hogy helyettesítse az orvosi tanácsadást, diagnózist vagy kezelést. Mindig kérjen tanácsot orvosától vagy más képzett egészségügyi szakembertől az esetleges egészségi állapotával kapcsolatos kérdéseivel kapcsolatban. Soha ne hagyja figyelmen kívül a szakmai orvosi tanácsot.