Pataki Attila: „Ha a lelkem jobbik fele felé fordulok - márpedig igyekszem -, akkor mindig megpróbálom meglátni a szépet mindenben. Még a legkegyetlenebb pillanatokban is. Aztán mivel én is emberből vagyok, meg-meg térdelek…

Az én istenem a szeretet istene, ez biztos. A magyarok istene a szeretet istene, az én Jézus uram az a szeretet Jézusa, és semmi másé. Tehát nem büntet senkit, semmit. Szeretetet kell építeni, meg kell nyitni mindenkinek a szívét, csak az számít, semmi más. Ez a meggyötört, szerencsétlen, meggyalázott szó, mégis csak ő számít. Nincs más, nincs más út. Illetve hát van, menjen arra, aki akar, én nem. A szeretet istene nem büntet. Legfeljebb annyi történik, hogy a köztes létben valahol az ember szembesül a dolgaival. Az már maga elég büntetés. Kimérjük mi azt magunkra.

Imádom a pohár bor ízét, a szerelmem csókját, fiaim mosolyát, az EDDA dalokat, a bulikat, az életet, szeretkezni, élni, imádom a Napot, a Földet, a Holdat, az eget, a szelet…

A jó Istenke majd megmutatja az utat. Segítsünk neki, mindannyian. Óriási segítség, ha mindenki megpróbál jó dolgokra gondolni. Jó szívvel gondolni egymásra, társaira, még azokra is, akiket esetleg elhagytál, vagy elhagytak téged. Még azokra sem a gyűlölködés érzésével gondolni, hanem a szeretet erejével, a megbocsátással, elengedéssel. Elengedni és megbocsátani, és bocsánatot kérni.”

Molnár Ferenc Caramel: „Nagyon szeretem az idézőjelben civil embereket, akik nem a zenéléssel foglalkoznak, vagy nem a médiában tevékenykednek. Általában az ilyen emberek társaságát keresem barát szempontból, vagy ismerkedés szempontból. Én nagyon toleráns vagyok. Nagyon szeretem a pörgősebb embereket is, de nagyon szeretem a nyugodtabb alkatúakat is. Szóval nincs kritérium. Mindenkiben meg tudom látni azt, ami nekem tetszik. Szeretem az őrült figurákat is, azokban is meglátom a különlegeset, és értem, hogy miért jó az a valaki.

Ha nem is minden nap, de igénylem az egyedüllétet is. Az alkotói énemnek is nagyon-nagyon kell az egyedüllét, hiszen én igazából csak egyedül, magányosan tudok alkotni, vagy dalokat írni, dolgozni.

Kedvenc érzés:

A szeretet a kedvenc érzésem. Nekem nagyon sok gondolat kavarog folyamatosan a fejemben, de még az élet értelmével kapcsolatban is a szeretet, amire kilyukadnék, és a család, meg mondjuk a gyerekvállalás, egy kisbaba… Szóval mindig a szeretetre lyukadok ki. Ez egy kicsit nyálasan hangzik, de szerintem tényleg ez az életünk legnagyobb összetartó ereje.”