A bölcsődék ma már legalább olyan fontos szerepet kapnak, mint az óvoda. Sok édesanya anyagi okokból nem engedheti meg magának, hogy három éven át otthon maradhasson gyermekével, míg mások csak alkalmanként veszik igénybe a bölcsődét.
Család kontra bölcsőde
Természetesen egyetlen bölcsőde sem kelthet versenyre a családdal. Egy gyermeknek 2-3 éves koráig nincs igénye más gyermekek társaságára, családja jelenti számára az elsődleges mintaképet, a barátokat, a biztonságot. Egyértelműen jobb, ha kiegyensúlyozott családi légkörben nevelkedik, mintha csupán egy gondozó megosztott figyelmét élvezheti.
A szülőknek sajnos nem mindig adódik választási lehetősége. A legtöbb külföldi országban ismeretlen a három évig tartó GYES, mindössze 3-6 hónap szülési szabadság jár az édesanyának. Hazánkban ugyan támogatja az állam a családokat, azonban sok esetben ez nem pótolja a kiesett keresetet, így az édesanya kénytelen rész- vagy teljes munkaidőben újra munkát vállalni. Ez esetben, ha nincs segítő családtag, a bölcsőde jelenti az egyetlen lehetőséget.
Nem kell bűntudatot érezni!
Sok szülő bűntudatot érez, már a bölcsőde szó hallatán is. Pedig legtöbb esetben csak akkor kerül bölcsődébe egy gyermek, ha a szülő számára ez az egyetlen járható út. Emellett nem egy büntetésről, nem egy negatív környezetről van szó! Ez az intézmény nem különbözik sokban az óvodától; gondoskodó felnőttek vigyáznak a gyermekekre, és sok helyen már zenés foglalkozásokkal is segítik a gyermekek fejlődését. Ha megfelelő életkorban kerül bölcsődébe, akkor alkalmazkodóképessége is hamarabb kialakul, s az óvoda sem jelent később gondot.
A bölcsi nagyobb felelősség, mint az óvoda
A gyermekek életének első három éve döntő fontosságú, ebben az időszakban megy végbe a legtöbb változás. Elsajátítják a beszéd, a járás képességét, sőt, megtanulnak alkalmazkodni környezetükhöz. Ez a három év adja meg egész további életük alapját, ezért a bölcsődés gyermekek gondozása és nevelése komoly, felelősségteljes feladat.
A gyermekek gondozói egyben szülői feladatokat is ellátnak, s igyekeznek minden területen segíteni a gyermekek fejlődését. Mindezek ellenére egy éves kor előtt nem érdemes bölcsődébe adni a gyermeket, hiszen elsősorban édesanyjára van szüksége a megfelelő testi-lelki fejlődéshez.
Ne erőltessük!
Ha van más választásunk, soha ne erőltessük rá gyermekünkre a bölcsődét! Míg egyes kicsik már az első naptól tökéletesen alkalmazkodnak az új környezethez, addig mások számára nehéz lehet a beilleszkedés. Előfordulhat, hogy egy ideig igénylik a szülő jelenlétét, de nem kizárt, hogy soha nem lesznek képesek beilleszkedni a bölcsibe.
Minden kisgyermek más személyiséggel rendelkezik. Sok kisgyermeknek idő kell ahhoz, hogy megnyíljon az új emberek felé, legyenek azok felnőttek vagy gyermekek. Az erőltetésnek nincsen értelme, a beszoktatás csakis türelemmel lehetséges. Ha hosszú hetek, hónapok próbálkozása sem hoz eredményt, semmiképpen ne kényszerítsük nem kívánt környezetbe gyermekünket! |