Sajnos előfordul, hogy egy nő ugyan teherbe tud esni, majd spontán elvetél. Dr. Vereczkey Attila, a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet részlegvezető főorvosa, meddőségi specialistája segített nekünk abban, hogy megértsük, mi állhat a vetélés hátterében.

Mit nevezünk habituális vetélésnek?

„Habituális vetélésről akkor beszélünk, ha egy nő egymás után legalább háromszor a 24. terhességi hét előtt elveszíti magzatát, vagyis többször is terhes lesz, de nem tudja kihordani gyermekét, elvetél - kezdi Dr. Vereczkey Attila. Ismert tény, hogy a klinikailag igazolt terhességeknek általában 10- 15%-a végződik habituális vetéléssel. Sajnos a habituális vetélés oka leggyakrabban ismeretlen marad, az esetek kis hányadában azonban a háttérben álló tényező megállapítható.” Ezek közé tartoznak az alábbiak:

1./ Autoimmun betegségek:

> SzLE (Szisztémás Lupusz Erythematózus):
Egész szervezetet érintő autoimmun folyamat, lényegében a (szervezetet,) terhességet úgy fogja fel, mint egy idegen szervezetet, és „kilövi” magából. Egyik legjellegzetesebbnek tartott tünete az arcon megjelenő pillangószárny alakú bőrpír.

> Antifoszfolipid Antitest Szindróma:
Lényegében apró véralvadási zavarok testszerte, ún. vérképzőrendszeri zavar (a vénákban és artériákban vérrögök képződése, a vérlemezkék számának csökkenése), ami miatt a szervezet sem tudja megtartani a terhességet. E betegség a későbbiekben a terhesség során is problémát okozhat, mivel kialakulhat az ún. terhességi toxémiának (préeklampsziának) nevezett állapot.

2./ A megtermékenyülés folyamata során kialakuló, genetikai rendellenességek:

Ez esetben az embrió valamilyen oknál fogva nem megfelelő kromoszómaállománnyal rendelkezik: triszomia vagy aneuploidia, azaz több illetve rendellenes számú kromoszómáról beszélünk. Akkor is felléphet habituális vetélés, ha esetleg a meglévő kromoszómáknak az aránya, száma és szerkezete számbeli rendellenességet jelez. Ahogy a főorvos úr mondja, akár az is előfordulhat, hogy mindig a női petesejt vagy mindig a férfi sperma beteg kromoszomálisan, valamint nagyon ritkán az is megeshet, hogy egy pár női és férfi tagja által közösen létrehozott embriók minden esetben károsodottak lesznek- a természet így védekezik az egészségtelen magzatok világrajövetele ellen. Ez utóbbinál elsőként fel kell deríteni a genetikai okot, majd ha az ok egyértelműen arra mutat rá, hogy az illető párnak nem lehet közös gyermeke, akkor az idegen petesejt vagy az idegen sperma szolgálhat megoldásként.

„Ami lényeges – tudjuk meg Dr. Vereczkey Attilától -, hogy ha a terhességet egészen korai, érzékeny hormonszint-meghatározásokkal állapítjuk meg, amikor egyéb terhességi jelek még nincsenek, a vetélések aránya eléri a 60%-ot is. Így két, korai időszakban bekövetkező vetélés még nem jelent feltétlenül betegséget, lehet, hogy csupán a körülmények szerencsétlen alakulása okozza, hogy az adott nő épp e 60%-ba esik.”

Azon nők száma, akik háromszor egymás után vetélés áldozatául esnek, már csupán 0,8 –1%. A három vagy több egymás utáni vetélés már mindenképpen kórosnak tekintendő, és kivizsgálásra szorul.